Mudrány kúria

Az épületet a XVIII. század végén emelték, a kelet-magyarországi nemesi kúriák jellemző stílusjegyeit viseli magán. Az épületet a Mudrány család építette, aki borkereskedelemmel foglalkozott. A kúria késő barokk stílusban épült. Az épület alaprajza szimmetrikus: haránttengelytől jobbra és balra azonos nagyságú és elrendezésű helységek sorakoznak, a zárt előtérből nyílik az egykori fogadószoba, az ebédlő, egy férfi és egy női nappali szoba, amely vendégszobaként is funkcionált. A konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi szobát freskóval díszítették. Más és más kerettel körülvett színes mennyezet négy sarkában a magyar történelem legnagyobb személyeinek portréi tárulnak szemünk elé. A freskók készítőjéről a festés időpontjáról, még a mai napig nincs semmi adatunk. A szobánként változó színezésű, sőt különböző mesterségbeli tudással készült képek korát is nehéz meghatározni. A tulajdonos eszmei elkötelezettségét hirdetően a hun uralkodók – Buda és Attila-, honfoglaló magyar fejedelmek – Álmos, Árpád, Zsolt és Taksony- után királyaink sorakoznak: Szent István, Szent László, II. András, IV. Béla, Mátyás király, Szapolyai János. Majd nemzeti szabadságküzdelmeink kiemelkedő alakjai: Hunyadi János, Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós. A Mudrány kúria gallériája viszont nem teljes mert III. András képét egy román bomba darabokra tépte. A férfi hálószobában lévő üres helyek talán Géza fejedelemnek, Nagy Lajos királynak, és Szabolcs honfoglaló vezérnek adhattak helyet az átalakítás előtt. 

Az épület történetéről is nagyon keveset tudunk. A XIX. században feltűnő Mudrány család első ismert szabolcsi tagja Mudrány János házasság révén telepedett meg Szabolcson. Felesége bárcai Bárczy családból származó Katalin (Mudrány János felesége) révén jutott a kúria birtokába. A kúria Mudrány János második fia, András révén öröklődött, aki az épületet a református egyházra hagyta. 1928-ban Móricz Zsigmond látogatott a faluban. Az akkori református lelkész vendégül látta egy ebédre és az itt eltöltött élmények adtak ihletet ahhoz, hogy megírja az Ebéd című novelláját.

A református egyház birtokában volt, 1977-ig parókiaként és szolgálati lakásként, majd a műemléki helyreállítás óta, 1980-tól a nyíregyházi Jósa András Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteménye egy részének enteriőrszerű bemutatására szolgál. A múzeumi megvásárlásakor történt meg az épület műemléki kutatása, amelyet azután a teljes helyreállítás és a műemlékjegyzékbe való felvétele. Jelenleg önkormányzati tulajdonban van. Négy termes enteriőr kiállítás található a kúriában, mely a XIX. század végi, XX. század eleji köznemesség kultúráját és tárgyi emlékeit kívánja bemutatni a nagyközönségnek. Az itt bemutatott kiállítás a XIX. századi vidéki nemesi élet mindennapjait, keretét, tipikus lakáskultúráját mutatja be. Ma ez az egyetlen korhűen rendbe tett és nagyobbrészt berendezett nemesi udvarház Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ott, ahol hasonló épületek százai váltak 1945 után tanácsházzá, iskolává, óvodává, tsz-irodává, kiforgatva eredeti állapotukból.

Az épület déli oldala előtti mély árok az Árpád-kori várost védő szárazárok maradványa. Ennek a kerítéshez közel eső szegletében helyezték el a földvárból kikerült márvány síremlékeket, így a Tőrös család és Mudrány János, illetve András sírköveit. Ugyancsak ide került a vár előteréből Gúthy Mátyás 48-as honvédtiszt rekonstruált síremléke, sajnos a sárkányfogas Gutkeled-címer és a féloszlop alatti felirat már nem volt helyreállítható.